Hírlevél XIX 2021

április 25-27

***

***

27. április 2021. – A klímaminiszter füzetet ad ki "A nukleáris lobbi meséi" címmel.

*

Sh... elkapták!

27. április 2021. – Altmaier elnézést kér a szélenergia-zajterhelés számítási hibáiért

*

27. április 2021. – 35 éves Csernobil – A reaktorkatasztrófa tanulságai

Matthias Eickhoff 35 évvel a csernobili reaktorkatasztrófa után felidézi az akkor történteket, és mérleget készít az (energia)politikáról, valamint a németországi atomellenes mozgalomról. (GWR-Red.)

25. április 26-ről 1986-ra virradó éjszaka az elképzelhetetlen dolog történt a szovjet csernobili atomerőműben: a 4-es reaktor egy kísérlet során kikerült az irányítás alól, és felrobbant. Egy GAU – a „legnagyobb baleseti baleset” – egyik napról a másikra szuper-GAU-vá változott. A következmények katasztrofálisak voltak és a mai napig katasztrofálisak. A kijevi és közép-moszkvai szovjet pártvezetés eleinte bűnösen alábecsülte a hatásokat, és teljes titoktartást rendelt el. A nyugat-európai lakosságot csak néhány nappal később riasztották a svédországi megnövekedett radioaktivitás mérése...

A nemzetközi következmények

Az összeomlásnak komoly nemzetközi következményei voltak: a Szovjetunióban ez volt a kommunista korszak egyik koporsószege. Mihail Gorbacsov párt- és kormányvezető kezdetben hallgatott, akárcsak az egész kormány. Csak később, az események nyomására mutatta be ma már híres „peresztrojkát” (a társadalmi nyitottság politikája) és a „glasznosztyot” (az átláthatóság politikája). Ezek megnyitották a hermetikusan elzárt szovjet társadalmat, és végül a Szovjetunió összeomlásához vezettek.

A következmények Európa többi részén is drámaiak voltak, de nagyon eltérően észlelték őket. Kelet-Európában megpróbálták Csernobilt teljes egészében titokban tartani. A reaktorkatasztrófa hivatalosan olyan országokban sem történt, mint Franciaország. Ez minden bizonnyal az egyik oka annak, hogy Franciaországban, de Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon sem kérdőjelezték meg igazán az atomenergiát. Csernobil teljes elrejtésével az atomenergia nyilvánvaló kockázatai soha nem hatoltak be igazán a társadalmi tudatba...

*

27. április 2021. – Fertőző napelemek

*

27. április 2021. – Al Gore: A fenntarthatósági forradalom hajnalán élünk

*

26. április 2021. – Mítoszok Csernobilról a tényellenőrzésben

*

26. április 2021. – 35 évvel Csernobil után – esedékes az európai atomenergia-levonás

*

26. április 2021. – Rekord globális fegyverkiadás: fegyverek, több fegyver

*

26. április 2021. – Az ukrán atomenergia holtpontra jutott

*

26. április 2021. – 35 évvel Csernobil után: Az atomenergiát nem lehet megszelídíteni

*

25. április 2021. - Csernobil 35. évfordulójára: Sikeres biciklizés a THTR-hez!

Az elmúlt évek egyik legnagyobb atomellenes tüntetésére került sor Hammban vasárnap, egy nappal a csernobili évforduló előtt. A hammi és a hammi Atom elleni környezetvédelmi polgári kezdeményezés kerékpártúrát szervezett az uentropi tórium magas hőmérsékletű reaktorhoz (THTR). A kerékpárosok találkozási pontja a Hammer Hauptbahnhofnál található Willy-Brandt-Platz volt. Utána Uentrop felé hajtottunk, hogy találkozzunk Beckum és Ahlen barátaival a hindu templomban, és együtt autózzunk a használaton kívüli THTR-hez.

A több mint 80 kerékpáros nemcsak az 1986-os oroszországi csernobili katasztrófára emlékezett, hanem felidézte a THTR-ben egyidejűleg történt incidenst is, amikor radioaktív gömb alakú fűtőelemek szorultak be a reaktor csőrendszerében. A kifújásuk kísérlete során megsemmisültek, és részben porként szállították ki őket, ami megnövekedett sugárterheléshez vezetett a területen. Benigna Grüneberg beszédében élénken felidézte, hogy akkoriban nem tanácsolták, hogy gyerekeket engedjenek a homokban játszani, a vendéglátóknak meg kellett semmisíteniük a szennyezett élelmiszereket, a gazdák pedig nem engedhették legelni az állataikat.

A BI számára Werner Jäger-Kersting a környezetvédelemre helyezte a hangsúlyt számos akción, nagyszabású demonstráción és blokádon, amelyeket 1986 és 1989 között azért folytattunk, hogy végre leállítsuk ezt a csődreaktort. Az akkori résztvevők közül sokan 35 év után tértek vissza a pályára, és emlékeztek a horrorra, de a kiharcolt sikerre is, és ezeket az élményeket adták át a fiatalabbaknak. Az atomellenes mozgalom még mindig meglepően létfontosságú volt azon a napon a THTR-nél!

*

Az aktivisták elleni erőszak világszerte

25. április 2021. – „A vállalatok gyilkosokat bérelnek a környezetvédők megölésére”

*

25. április 2021. – Litschauer: Csernobil emlékeztetőül – az atomenergia nem éri meg a kockázatot

*

Weltspiegel - Csernobil környéke

25. április 2021. – Élni a sugárzással – és a félelemmel

***

Az oldal tetején
Hírek +	háttér tudás

***

Hírek +

WiP

25. április 2021. – A MiK az elkövetkező fontos csatákra készül

A MiK - hadiipari komplexum, nukleáris ipari részleg, nukleáris lobbi alosztály - kutatása során több érdekes cikkre bukkantam, amelyek arra utalnak, hogy a MiK lázasan dolgozik a kommunikáció alapvető stratégiai megváltoztatásán a 2021-es választási évben.

1. Ahelyett, hogy – mint korábban – kizárólag jól ismert, egyértelműen érdekvezérelt és látszólag erősen hivatalos, erős intézmények (NAÜ, WNA, WANO, Német Atomfórum stb.) homogén tömbjeként jelennének meg, ma már mint egy sok kis, újonnan alapított civil szervezet színes csoportja, amelyek széles polgári mozgalom látszatát keltik. A személyi átfedések azonban világossá teszik a képet, az új civil szervezetek tagjai, akárcsak a jól ismert lobbiszervezetek tagjai, bérmunkások, volt alkalmazottak és/vagy hozzátartozóik, a nukleáris ipar haszonélvezői.

2. Kommunikációs tudósokat és reklámszakembereket fogadnak fel, hogy etessék a farkast a krétával. Az uránipar veszélyeire és kockázataira való hivatkozásokat, valamint minden szigorú tényt törölni kell minden beszédből; ehelyett igen agresszíven és hangosan hangoztatják, hogy vitathatatlanul szükség van az atomerőművekre a klímaválság elkerülése érdekében. Sokat beszélnek az orvosi fejlődésről és mindazokról a még beláthatatlan eredményekről is, amelyeket az atomkutatás hoz majd a jövőben. Mindezeket a meglehetősen homályos feltételezéseket és bejelentéseket megcáfolhatatlan tényekként mutatják be. És újra és újra a kerítésoszlop feltűnésmentes utalása, hogy ezt minden tisztán gondolkodó embernek fel kell ismernie...

Aki ennek ellent mer mondani, az nem lehet teljesen ép esze.

Teljesen érthető az atomipar félelme az erőkieséstől, hiszen a megújuló energiák terén lélegzetelállító a fejlődés, és nyilvánvaló, hogy a megújulók előbb-utóbb kiszorítják az atomenergiát az energiapiacról.

Atomerőművek csak atombombákhoz kellenek.

Akár 35 évvel ezelőtt a világ csaknem 70 országából több mint 200 kész volt az atomenergiába fektetni. Ma 56 országban működik még aktív kutatóreaktor, és ebből 56-nak csak 32-nek van hálózatán kereskedelmi célú atomerőműve. Ezen országok némelyike ​​már bejelentette kilépését az urániparból. A MiK-nak sietnie kell, ha Németország másfél éven belül kiszáll, egy nagyon fontos kő esik ki a koronájukról. Az idő a lényeg, amikor az első kő leesik, mint a dominóeffektusnál, a játéknak vége (láncreakció). Az atomenergia vége felgyorsul az atomközösség minden tagjával, aki "lemegy a zászlóról".

A jelenlegi helyzet a következő: a répát és a répát mindenkinek

A feketepedagógia hagyományos módszereit az igényektől függően korszerűsített formában alkalmazzák.

A MiK propagandaosztálya gyönyörű, fantasztikusan színes képeket fest a rózsás atomjövőről a kedves gyerekeknek.

A szülők, nagyszülők és a nem túl kedves gyerekek különböző víziók elé néznek: Szürke, zombikkal teli világ rendfenntartás, katonaság, (nukleáris) ipar, munkahelyek és biztonság nélkül, tehát "nincs jövő" a következő generációknak.

Mindeközben a magas rangú katonai tisztviselők, politikusok, közalkalmazottak, újságírók és egyéb alkalmazottak - a MiK-rendszer haszonélvezői - bárról bárra növelik a nyomást a másként gondolkodókra; természetesen nyugta nélkül és minden bizonnyal anélkül, hogy nyomot hagyna a bizonyítékoknak.

Hazudni és csalni? Természetesen működik!

Az uránt a jövő nyersanyagának kikiáltják, és egyúttal az uránbányákat is bezárják, mert az ára az alá az érték alá esett, amely a bányák működését fedezné. 2011 januárjában 60 amerikai dollár volt az urán ára, 2021 januárjában 30 dollár.

Az atomenergiát a klímaválság kezelésének eszközeként emlegetik, bár mindenki tudja, hogy ez nem igaz. Egyetlen fekete szem sem marad szárazon, ha nem titkolt, kemény erőjáték folyik EU-szinten.

Idén nagyon sok szavazat lesz

Szóval megint mindenki, főleg a politikai kaszt legrondább madarai szakmailag fel vannak piszkálva. Legtöbbször elég egy kis stílustanács és Photoshop, de ha kell, egy alapos, szikével történő felújítás is bevethető. Az új képekkel minden médiában a farkasok dögös Piroskákként bekerülnek a választási kampányba.

A MiK már korábban is bőséges forrást gyűjtött ezekre az intézkedésekre. Az atomenergiával kapcsolatos jelenlegi csata pedig több tízmilliárd további adódollárhoz való hozzáférésről szól a következő 50 évben.

De ne aggódj, csak amikor mindez már nem lesz elég, a MiK beveti a csapatokat...

***

Az oldal tetején
Hírek +	háttér tudás

***

háttér tudás

**

reaktorcsőd.de

A nukleáris világ térképe:

Ki fizeti a következő katasztrófát? 

A világtérkép angol változata:

https://www.google.com/maps/d/viewer?mid=1fCmKdqlqSCNPo3We1TWZexPjgNDQOaLD

**

A keresés a reaktorpleite.de oldalon a keresett kifejezéssel 

többek között a következő eredményeket hozta:

25. április 2017. - Baleset egy atomerőműben a határ közelében Senki nem vállal felelősséget a szuperösszeomlásért

Jürgen Döschner / tagesschau.de

*

Amikor a nukleáris balesetekről esik szó, akkor leginkább a 2011-es Fukushimáról és az 1986-os Csernobilról van szó. Valahogy még az 1979-es harrisburgi balesetre sem igazán emlékszünk, bár a Harrisburgban kibocsátott radioaktivitás több mint kétszerese volt Fukusimában. Aztán ott van a Majak és a Windscale / Sellafield, mindkettő 1957-ben stb. ...

NAMS - Nukleáris balesetek nagyságrendje

a radioaktivitás kibocsátása alapján értékeli a nukleáris baleset súlyosságát (a szerint rendezve Engedje el a TBq-t), a dollármilliókban kifejezett költségek a 2013-as dollárárfolyamra vonatkoznak...

A legpiszkosabb tucat:

Töltse le a teljes listát: 

NAMS + INES – Atomenergia-balesetek (PDF)

**

Wikipedia

Super Gau – tervezési alapon túli balesetek

A túltervezési balesetek olyan balesetek, amelyekben nagyobb terhelés következik be, mint a fent meghatározott tervezési balesetnél. A jogszabályban meghatározott határértékeket meghaladó radioaktivitás kibocsátása esetén a tervezési alapbaleset eleve túllépi a tervezési alapon túli balesetet.

Szigorúan véve egy INES 5. szintű baleset megfelel ennek a követelménynek. Például 5-ben a Sellafield brit atomkomplexumban (korábban Windscale, lásd: Windscale márka) és a Three Mile Island amerikai atomerőműben (1957) történt egy tervezésen túli, 1979. szintű INES baleset. A politikában és a sajtóban azonban bevett szokás a súlyos és katasztrofális baleseteket „szuper-GAU”-nak nevezni (INES 6 és INES 7). A legrosszabb forgatókönyv legismertebb példája a fukusimai (2011) és a csernobili (1986) katasztrófa. Egyes esetekben a helyszín és környéke hosszú időre lakhatatlanná vált, például a csernobili atomerőműtől négy kilométerre fekvő Pripiat városa.

A tervezésen túli balesetek esetére vonatkozó intézkedéseket az adott erőmű vészhelyzeti kézikönyve tartalmazza. Az esetleges tervezésen túli balesetek is szerepelnek a hatósági katasztrófavédelmi tervekben. A feszültségtesztek segítségével meghatározhatóak a még rendelkezésre álló biztonsági tartalékok kereszttervezési incidensek esetén a környezetre gyakorolt ​​hatások csökkentése érdekében.

Az érintett nukleáris létesítmény beruházása egy tervezésen túli esemény következtében rendszerint teljesen elveszett. A sürgősségi intézkedések, a baleseti károk elhárításának költségei (lehetőség szerint) és a gazdasági költségek (például további daganatos megbetegedések miatt) többszörösen meghaladhatják az addig megtermelt üzemi eredményt. Ezeket a kockázatokat egyetlen biztosító sem biztosítja; a legnagyobb részt az államok, vagyis az adófizetőik viselik.

**

Az atomerőművek pestis

Egyéb nukleáris balesetek és események

"A történelem mindig tanít, de nem talál diákokat."
(Ingeborg Bachman)

A fukusimai és a csernobili katasztrófákon kívül más nukleáris balesetek is történtek, amelyek jelentős radioaktív szennyeződéshez vezettek, például Majakban vagy Tomszkban, vagy olyan események, amelyek csak szerencsés körülmények miatt nem végződtek összeomlással. Ezek az események önmagukban elegendőek ahhoz, hogy bemutassák a „békés” atomenergia használatának veszélyeit.

Egy 2012-es becslés szerint a balesetek a csernobili és a fukusimai katasztrófával együtt 471 milliárd dollárba kerültek...

**

Tovább: 2021-es újságcikk

***

Az oldal tetején
Hírek +	háttér tudás

a 'THTR hírlevél','reaktorcsőd.de' és 'A nukleáris világ térképe' naprakész információkra, energikus, friss, 100 év alatti harcostársakra (;-) és adományokra van szükség. Ha tud segíteni, kérem küldjön üzenetet a következő címre: info@ Reaktorpleite.de

Felajánlás adományokért

- A THTR-Rundbrief-et a „BI Environmental Protection Hamm” adja ki, és adományokból finanszírozzák.

- A THTR-Rundbrief időközben sokat figyelt információs médiummá vált. A weboldal bővítése és a további tájékoztatók nyomtatása miatt azonban folyamatos költségek merülnek fel.

- A THTR-Rundbrief részletesen kutat és tudósít. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, adományokra támaszkodunk. Örülünk minden adománynak!

Adományok profil: BI környezetvédelem Hamm

Használat: THTR hírlevél

IBAN: DE31 4105 0095 0000 0394 79

BIC: HEGESZTETT1 HAM

Az oldal tetején

***